Az őrzés-védelem árára sokan úgy kérdeznek rá, mintha egy egységes, polcról levehető szolgáltatásról lenne szó. „Mennyi az óradíj?” – általában ez az első kérdés. Érthető, mert a költségvetéshez szükség van egy számra. A probléma az, hogy az óradíj önmagában keveset mond el arról, mit kap érte a megbízó.
Egy biztonsági szolgálat költsége a helyszín működéséből és a vállalt feladatból épül fel. Ugyanaz az óraszám teljesen más tartalmat jelenthet egy zárt, kamerával jól lefedett raktárnál, mint egy külterületi építkezésen, ahol több kapu, munkagép és ideiglenes tároló védelmét kell megoldani.
A havi összeg alapja a szolgálati idő és az egyidejű létszám
A költség első, könnyen mérhető része az, hogy mikor és hány embernek kell jelen lennie. Nem mindegy, hogy a szolgálat csak éjszaka működik, hétvégén egész nap, vagy folyamatosan, a hét minden napján. Az sem mindegy, hogy egyetlen őr lát el több egymásra épülő feladatot, vagy egyszerre több posztot kell működtetni.
Egy nagy forgalmú kapunál például a beléptetés önmagában lekötheti az őrt. Ha ugyanebben az időben rendszeres járőrözést, árukiadási ellenőrzést és kamerafelügyeletet is elvárnak tőle, könnyen olyan feladatcsomag alakul ki, amely papíron egy főre van osztva, a gyakorlatban viszont nem végezhető el megfelelően.
Ilyenkor nem az a kérdés, hogy drágább-e két ember, hanem az, hogy az egyfős modell valóban biztosítja-e azt a védelmet, amelyért a cég fizet. A túlterhelt szolgálat látszólag olcsóbb, de az ellenőrizetlen időszakok és az elmaradó feladatok miatt nagyobb kockázatot hagy a rendszerben.
A helyszín kockázata meghatározza a szükséges megoldást
A terület mérete fontos, de önmagában nem döntő. Egy kisebb telephely is lehet magas kockázatú, ha könnyen megközelíthető, rosszul belátható, nagy értékű eszközöket tárolnak rajta, vagy rendszeres az éjszakai mozgás. Egy nagyobb, jól zárható, megfelelően megvilágított és technikailag ellenőrzött objektum ezzel szemben szervezhető hatékonyabban.
A kockázatfelmérés során ezért nem négyzetmétert kell őrizni, hanem konkrét eseményeket kell megelőzni vagy kezelni. Más rendszert igényel az illetéktelen behatolás, az üzemanyag-eltűnés, a dolgozói beléptetés, a szállítói forgalom vagy az ügyféltérben kialakuló konfliktus.
A költséget az is befolyásolja, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az észlelés és a beavatkozás között. Ha a védett érték percek alatt elvihető, egy távoli riasztás és hosszú kivonulási idő nem biztos, hogy elegendő. Ha viszont a terület fizikailag jól késlelteti a behatolást, a technika és az időszakos járőrözés gazdaságosabb megoldást adhat.
Nem mindegy, milyen feladatot kell az őrnek ellátnia
Az „őrzés” sokféle napi tevékenységet takarhat. Lehet beléptetés, járőrözés, kulcskezelés, kamerafelügyelet, szállítók ellenőrzése, riasztáskezelés, nyitás-zárás, eseményjelentés vagy ügyfélforgalom melletti jelenlét.
Minél több, egymástól eltérő feladatot kell összehangolni, annál nagyobb jelentősége van az őrutasításnak, a betanításnak és a vezetői kontrollnak. Egy egyszerű éjszakai telephely-ellenőrzés más szervezési hátteret kíván, mint egy olyan objektum, ahol több vállalkozó, dolgozó és jármű mozog, miközben a szolgálatnak dokumentálnia kell az áru- és kulcsmozgást is.
A pontos ajánlathoz ezért nem elég annyit megadni, hogy „egy fő őr kell”. A szolgáltatónak tudnia kell, mit kell annak az egy főnek ténylegesen elvégeznie, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel és milyen felelősség mellett.
Az élőerő és a technika aránya a költséget is alakítja
A kamerarendszer, a riasztó, a beléptető vagy az elektronikus járőrellenőrzés nem automatikusan váltja ki az embert. Ugyanakkor megfelelően megtervezve csökkentheti a felesleges jelenlétet és pontosabbá teheti az ellenőrzést.
A döntő kérdés mindig az, mi történik egy jelzés után. Ha a kamera csak rögzít, de senki nem figyeli, és nincs meghatározva a reagálás, akkor elsősorban utólagos bizonyítékot ad. Ha viszont a rendszer jelzése egy elérhető őrhöz, járőrhöz vagy diszpécserhez érkezik, és pontos intézkedési rend kapcsolódik hozzá, valódi megelőző szerepe lehet.
A jól kialakított kombinált védelem ezért nem feltétlenül a legdrágább megoldás. Sokszor éppen az teszi gazdaságossá a szolgáltatást, hogy az emberi jelenlétet oda és arra az időszakra koncentrálja, ahol ténylegesen szükség van döntésre vagy intézkedésre.
A háttérszolgáltatás költsége nem mindig látható az óradíjban
A megbízó nemcsak az adott műszakban jelen lévő őrt fizeti. A stabil szolgáltatáshoz szükség van toborzásra, helyszíni oktatásra, munkaruhára, helyettesítésre, ellenőrzésre, kapcsolattartásra és adminisztrációra is.
Ezek a háttérelemek akkor válnak igazán fontossá, amikor valaki kiesik a beosztásból, változik a telephely működése, vagy rendkívüli esemény történik. Ha a szolgáltató nem rendelkezik tartalékkal és vezetői kapacitással, az alacsony ár mögött könnyen szolgálati hiány, állandó személycsere vagy ellenőrizetlen teljesítés jelenik meg.
Érdemes ezért megkérdezni, hogy az ajánlat tartalmazza-e a helyettesítést, a rendszeres vezetői ellenőrzést, az őrutasítás elkészítését és frissítését, valamint az események írásos feldolgozását. Ezek nélkül a havi díj alacsonyabb lehet, de a szolgáltatás üzembiztonsága is gyengébb.
Miért lehet gyanús a feltűnően alacsony ajánlat?
Az alacsony ár önmagában nem jelent rossz szolgáltatást. Lehet mögötte hatékony szervezés, jó technikai háttér vagy a helyszínhez jól illesztett szolgálati modell. Akkor érdemes óvatosnak lenni, ha az ajánlat lényegesen eltér a többitől, miközben ugyanazt a tartalmat ígéri.
A vagyonvédelmi szolgáltatás jelentős része munkaerőköltség. Ha az ár nem fedezi reálisan a szabályos foglalkoztatást, a helyettesítést és az ellenőrzést, a különbség valahol meg fog jelenni. Gyakoribb lehet a fluktuáció, a túlóra, a beosztási hiány vagy az, hogy a szerződésben vállalt háttér a gyakorlatban nem áll rendelkezésre.
Vezetőként nem az a feladat, hogy automatikusan a drágább ajánlatot válassza. Az viszont fontos, hogy értse, miből adódik az árkülönbség, és ugyanazt a szolgáltatási tartalmat hasonlítsa össze.
Milyen információ kell egy pontos ajánlathoz?
A szolgáltató annál pontosabban tud tervezni, minél jobban ismeri a működést. Az ajánlatkérésben érdemes megadni:
- a helyszínt és a védendő terület jellegét;
- a kívánt szolgálati időt és az egyidejű létszámra vonatkozó elképzelést;
- a személy-, jármű- és áruforgalom főbb időszakait;
- a tárolt vagy használt nagyobb értékeket;
- a meglévő kamerás, riasztó- és beléptetőrendszereket;
- a korábbi incidenseket és a legfontosabb megelőzendő eseményeket;
- az elvárt dokumentációt és kapcsolattartási rendet.
Ezek nem helyettesítik a helyszíni felmérést, de segítenek abban, hogy az első javaslat ne általános becslés, hanem a valós feladathoz közelítő terv legyen.
A jó ajánlat nemcsak árat, hanem szolgáltatási modellt is mutat
Az őrzés-védelem valós költsége nem egyetlen óradíjból áll. A szolgálati idő, a létszám, a kockázat, a feladatok, a technikai háttér, a helyettesítés és az ellenőrzés együtt alakítja.
A Viking Security a díjazást helyszíni felmérés és pontos feladatmeghatározás után tervezi meg. Így az ajánlatban nemcsak a havi költség jelenik meg, hanem az is, milyen szolgálati renddel, ellenőrzéssel és dokumentációval kezelhető az adott helyszín kockázata.
Kérdése van? Kérjen díjmentes helyszíni kockázatértékelést — felmérjük az objektumát, és személyre szabott ajánlatot adunk, kötelezettség nélkül.
